Igen, bátorítjuk is a jelentkezőket, hogy a tevékenységeket teljes körűen gondolják át és ha az azzal kapcsolatos engedélykötelezettségnek, végzettségi, képzettségi előírásoknak megfelelnek, aszerint rögzítsenek tevékenységi köröket az üzleti tervükben.
GYAKRAN ISMÉTELT KÉRDÉSEK
amit a jelentkezők feltettek felénk
Lehetek-e nappali tagozatos hallgató a pályázat megnyerése után?
A projekt 12 hónapos időszaka alatt és az 1 éves fenntartási időszak alatt nem, azt követően igen.
Regisztrált álláskeresőként a képzés elindulásáig milyen státuszban leszek, mikor derül ki, hogy bekerülök-e az Önök által indított képzésbe?
Álláskereső lesz.
Amikor kiadjuk az TSZ 5. számú mellékletét, akkor derül ki.
Átvehetek-e működő céget?
Nem, kizárólag új vállalkozás indítására irányul a támogatási lehetőség, és a vállalkozásindítási költségek finanszírozására van lehetősg, uniós társfinanszírozással.
Hány napig kell álláskeresőnek lenni programbalépés (Támogatási Szerződés kétoldalú aláírása) előtt
1 napig, itt nem érvényes a GINOP-5.2.2 program 30 napos szabálya.
Milyen hosszú a képzési időszak?
90 óra.
Más ütemezésű vagy más helyszínű képzési csoportba szeretnék csatlakozni, mik a lehetőségeim?
A jelenlegi képzési csoportok, az eddig beérkezett képzési igények összesítése alapján kerültek kialakításra.
A képzési csoportokra való igényeket folyamatosan követik, és vizsgálják a képzőintézmények. Ennek megfelelően érdemes folyamatosan a honlapot frissíteni, mert folyamatosan kerülhetnek fel újabb képzési csoportok.
Mit tegyek, ha a jelenleg meghirdetett képzések közül egyik sem felel meg?
Javasoljuk, hogy jelentkezzen be a felületre, majd lépjen az „Induló Csoportba csatlakozás” fülre. Az itt meghirdetett képzési csoport alatt lépjen a „Később induló csoportba tudok csatlakozni” opcióra. Amennyiben speciális igénye van, akkor az egyéni megjegyzés rovatban tüntesse fel. A végén a „konkrét csoport megjelölés – csatlakozás” opcióra klikkelve tudja beküldeni a korábban rögzített információkat.
Mennyit hiányozhatok a képzésről?
A képzésekről a képzési órák 10%-át lehet hiányozni, ami a 90 órás képzés esetében 9 órát.
Azért fontos a részvétel, mert az üzleti tervet, ami a képzés zárásának feltétele, azt a képzés során folyamatában készítik el a résztvevők.
Lehet-e felmentésem a képzés alól?
Nincs felmentésre lehetőség. A programba vonás alkalmával mindenkinek vállalnia kellett a képzésen való részvételt, ami elengedhetetlen feltétele a későbbiekben igényelhető támogatás megszerzésének.
Útiköltségtérítéssel kapcsolatos igényemet hol tudom jelezni?
Javasoljuk, hogy jelentkezzen be a felületre, lépjen az „Induló Csoportba csatlakozás” fülre, kattintson az Önnek megfelelő képzésre, majd lépjen a csatlakozom gombra. Ezt követően az adott képzésen belül, a dokumentumok csatolása alatt található egy útiköltségtérítéssel kapcsolatos szekció, melyben jelezheti ezzel kapcsolatos igényét. Amennyiben további kérdése van a témával kapcsolatban, az alábbi kontakttal szükséges felvennie a kapcsolatot, ő tud részletesebb tájékoztatást nyújtani:
Ügyintéző neve: Horváth Anita
Telefonszáma: 06-70-340-1990
Nem tudtam csatolni a bizonyítványaimat, mi a teendő?
A bizonyítványokról készített másolatokat a képzés első napjára is magával hozhatja, amit a helyszínen dolgozó kollégák majd eljuttatnak a képzőintézményekhez.
Mikorra kell odaérnem a képzés helyszínére?
Az első alkalommal a képzés kezdete előtt 30 perccel szükséges a képzés helyszínre odaérni.
Intenzív csoport esetében ez 8:30-at jelent.
Mik a képzési helyszínek?
A képzési helyszínek a www.vallalkoznierdemes.hu oldalon bejelentkezve láthatóak, az „Induló Csoportba csatlakozás” fülre kattintva, lefelé görgetve mind a nyolc képzési program helyszíne elérhető.
A jelenlegi képzések címei:
- 7634 Pécs, Bázis út 10. – Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Baranya Megyei Kirendeltsége
- 7400 Kaposvár, Cukorgyár köz 8. – Vállalkozók Háza
- 7100 Szekszárd, Rákóczi u. 1. – Pécsi Tudományegyetem Szekszárdi telephelye, Új szárny
A helyszínek úgy lettek kiválasztva, hogy akadálymentesek és tömegközlekedéssel jól megközelíthetők legyenek.
Menet közben lehet-e képzési csoportot váltani?
Erre sajnos nincs lehetőség, azt a képzést kell végigjárni, melyre a résztvevő a honlapon jelentkezett. Az intenzív képzési forma a jelenleg legrövidebb időn belül lebonyolítható képzési lehetőség.
8 órás KATA melletti foglalkoztatási jogviszony lehetséges – e – munkaszerződés, megbízási szerződés ? Főállás mellett végezhető vállalkozási tevékenység, illetve erre a vállalkozói tevékenységre választható-e KATA adózási forma?
Válasz :
A program második komponensének keretéből igényelhető 4 573 800 FT összegű támogatási összeg a 8 órás napi munkaviszonyhoz tartozó, az Üzleti terv pénzforgalmi tervébe havonta betervezendő 272 250 Ft bérköltség alapján épül fel a forrásoldalon és a később benyújtható támogatási kérelemben.
A napi nyolc órás munkaviszonytól alacsonyabb volumenben történő munkaviszony esetén arányosan tervezhető a bérköltség és arányosan kevesebb támogatási összeg igényelhető.
Részletes tájékoztató a KATA adózás szabályairól az alábbiakban érhető el:
https://www.nav.gov.hu/nav/ado/kata/Tajekoztato_a_kisadoz20181227.html?query=kata
Igen, lehetséges, más munkáltatónál munkaszerződést, megbízási szerződést kötni az alábbi feltételekkel.
- évi CXLVII. törvény 2. §. 8.a) főállású kisadózó: a kisadózó, kivéve azt a kisadózót, aki a tárgyhó egészében megfelel az alábbi feltételek bármelyikének:
a) legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, azzal, hogy a heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani
b) a társadalombiztosítás ellátásairól és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerinti kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül,
c) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alapján külföldön biztosított személynek minősül,
d) a kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján más államban biztosítottnak minősül,
e) olyan magánszemély, aki 2011. december 31-én – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított – I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32-33. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül,
f) rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű,
g) a kisadózó vállalkozáson kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak vagy társas vállalkozónak minősül, ideértve más kisadózó vállalkozásban fennálló főállású kisadózó jogállást is,
h)* a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban áll,
i)* a nemzeti köznevelésről szóló törvény, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben, az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat, vagy az előzőekben nem említett államokban folytat ez előbbieknek megfelelő tanulmányokat, azzal, hogy 25. éves életévének betöltéséig ide tartozik a tanulmányait szüneteltető kisadózó is;
A fenti jogszabályi feltételek bármelyikének teljesülése azt jelenti, hogy az egyén nem minősül főállású, azaz 8 órás KATA vállalkozónak.
Amennyiben azonban valaki főállású KATA vállalkozóként tevékenykedik, nem dolgozhat emellett más munkáltatónál napi 8 órás munkaviszonyban.
Ezzel párhuzamosan amennyiben valaki főállásban munkaviszonyban dolgozik egy munkáltatónál, végezhet vállalkozói tevékenységet akár KATA adózási formában is, azonban ez esetben a vállalkozói tevékenysége nem lehet teljes munkaidős, azaz 8 órás.
8 órás KATA melletti nappali tagozatos felsőfokú hallgatói jogviszony lehetséges-e?
Nappali tagozatos felsőfokú hallgatói jogviszony mellett végezhető-e főállású vállalkozási tevékenység, illetve erre a vállalkozói tevékenységre választható-e KATA adózási forma:
Válasz:
Nem végezhető, az alábbi adóhatósági tájékoztatóra figyelemmel.
Részletes tájékoztató a KATA adózás szabályairól az alábbiakban érhető el:
https://www.nav.gov.hu/nav/ado/kata/Tajekoztato_a_foallas20181207.html?query=fels%C5%91oktat%C3%A1s
KATA melletti GYES, GYED jár-e? GYES és GYED mellett végezhető-e vállalkozási tevékenység, illetve hogyan érvényesülnek a KATA szabályai?
Válasz:
A Pályázati feltételek teljesülése mellett végezhető vállalkozási tevékenység azzal, hogy a GYES, GYED ideje alatt a tételes adót a kisadózónak nem kell megfizetnie.
Részletes tájékoztató a KATA adózás szabályairól az alábbiakban érhető el:
https://www.nav.gov.hu/nav/ado/kata/Tajekoztato_a_kisadoz20181227.html?query=kata
„A pályázati anyagomban található vállalkozási tevékenység elsődlegesen nyílászáró forgalmazás és a hozzá tartozó árnyékolástechnika gyártásáról szólt, időközben ha módosítani szeretném a tevékenységet, mégpedig Horvátországi kempingben lakókocsi (használt) bérbeadásra, szezonálisan is belefér a vállalkozni érdemes pályázatban”
Válasz:
A projekt megvalósítási helye Magyarországon található település lehet.
GINOP- 5.1.10- 18 Pályázati felhívás 3.4.1.1 fejezete szerint:
- bc) Nem támogatható az a projekt, amelynek keretében a támogatást igénylő a támogatás által megvalósított fejlesztés eredményét bérbeadási célra kívánja felhasználni.
Kiadott üzleti terv sablon, Felhívás: Felhívás szerint: A vállalkozásnak vállalnia kell, hogy a GINOP-5.1.9-17 konstrukcióban jóváhagyott üzleti tervét valósítja meg a támogatás keretében, illetve, hogy a vállalkozás TEÁOR szerinti, illetve egyéni vállalkozók esetében az ÖVTJ szerinti tevékenysége pontosan megegyezik az üzleti tervben meghatározott tevékenységgel, azaz új TEÁOR/ÖVTJ szám nem vehető fel és a támogatási időszakon belül nem módosítható. Az üzleti tervben: A fő tevékenységen túl miért van 4 további tevékenységre korlátozva a felvehető tevékenységek száma? Pl. építőipari vállalkozás esetében sokkal több tevékenység releváns. Különösen figyelembe véve a Fenti előírást a Felhívásból. A felhívásban szereplőkitétel hátrányosan korlátozza a vállalkozót a vállalkozói szabadság gyakorlásában, mert eszerint a megvalósítási és fenntartási időszak 12+12 hónapjában nem tud előre nem látható, kedvező piaci lehetőségre reagálni a vállalkozás újabb tevékenység felvételével. Pl. kávézót akar létesíteni egy faluban, de kiderül 2020 tavaszán, hogy először a történelem folyamán lesz a faluban falunap, ahol kitelepülhet. Ezt a tevékenységet csak másik ÖVTJ/TEÁOR tevékenységgel végezheti, amit előre nem tervezett a támogatási kérelem benyújtásakor. Ezzel maga a vállalkozás lényege veszik el a létrehozandó vállalkozásból, hiszen a vállalkozás szabadsága alkotmányos jog. Kérjük a Felhívást módosítani szíveskedjenek olyan módon, hogy a projekt megvalósítása során új tevékenységet is felvehessen a vállalkozó.
A támogatási időszak alatt csak a vállalkozás TEÁOR/ÖVTJ szerint főtevékenysége nem változtatható, más – a főtevékenységhez kapcsolódó – tevékenységeket a vállalkozás menet közben is felvehet. (A Felhívás is ezek szerint módosul.)
A főtevékenység mellett több tevékenységet is felvehet a vállalkozás, mely az Üzleti Terv sablon vonatkozó részének módosításával (a felvehető tevékenységek listájának bővítésével) egyértelművé vált.
"Felhívás: A Felhívás többször egzakt fogalomként hivatkozik az önfoglalkoztatás-ra, mintha egy foglalkoztatási forma lenne. Azonban ennek meghatározására sem törvényi hivatkozást nem alkalmaz a Felhívás, sem nem ad definitív meghatározást. A felhívásban egyedül az 1.1. pont foglalkozik a kérdéssel az alábbiak szerint: Ma Magyarországon a legfontosabb nettó munkahelyteremtők a mikro- és kisvállalkozások, melyek közel 60%-a egyszemélyes vállalkozás, azaz önfoglalkoztató személyekből áll. Figyelembe véve, hogy az elszámolhatóság szabályainál többször hivatkozza a Felhívás az önfoglalkoztatást, mint az elszámolhatóság feltételeinek egyik meghatározója (kezdete, zárása, stb.), szükséges, hogy az önfoglalkoztatás fogalma egyértelműen meg legyen határozva. Tekintve, hogy a 36 órás munkaviszony mellett indított vállalkozás (ahol pl. csak a havi 25 000 Ft-os KATA megfizetése kötelező) is egyszemélyes vállalkozás, véleményem szerint egy ilyen vállalkozás is kimeríti a önfoglalkoztatás Felhívás szellemében adódó fogalmát. A Felhívás elvárja, hogy a vállalkozási tevékenység során személyes közreműködés valósuljon meg a vállalkozó által. Nem főállású egyéni vállalkozó esetében is megvalósul a személyes közreműködés. Kérem, hogy szíveskedjenek megerősíteni, hogy önfoglalkoztatásnak (és személyes közreműködéssel megvalósuló vállalkozásnak) minősül egy olyan vállalkozás is, amit a vállalkozó 36 órát elérő fő munkaviszony mellett vezet, illetve szíveskedjenek egzakt definícióval kiegészíteni a felhívást. Önfoglalkoztatás kérdésköre: a www.vallalkoznierdemes.hu oldal GYIK-jában az alábbi olvasható a tárgybeli konstrukcióban elindítani kívánt vállalkozásban a vállalkozó által betöltött jogviszonyra vonatkozóan: Ezzel szembena palyazat.gov.hu -n elérhető jelenleg hatályos Felhívásban a továbbadott támogatás felhasználására vonatkozóan a Felhívás teljes terjedelme során egyáltalán nem említi a ""főállású vállalkozó"" meghatározást, valamint az elszámolható költségek mértékének feltételeként sem szab meg ""munkaidőt"", egyszerűen számfejtett bérköltséget (és járulékait), illetve KATA vállalkozó esetében elszámolhatónak elismert származtatott vállalkozói jövedelmet határoz meg. A Felhívás ""önfoglalkoztatás""-ról beszél, ami más fogalom, mint a ""főállású egyéni vállalkozó"" A Felhívás alapján nem elvárás, hogy az egyéni vállalkozó főállási egyéni vállalkozói jogviszonyt hozzon létre és tartson fenn a támogatott (és a fenntartási) időszak alatt, elegendő, ha a személyes közreműködés igazolt. Személyes közreműködést ez egyéni vállalkozó vállalkozási forma önmagában garantálja, függetlenül attól, hogy az főállású vállalkozói jogviszonyban működik-e. Ezzel szemben a www.vallalkoznierdemes.hu oldalon szigorúbb feltételekről értekezik az oldal szerkesztője. Kérjük szíveskedjenek egyértelmű állásfoglalást adni a fenti kérdésben. . Ha esetleg nem működik a vállalkozás rentábilisan és munkát vállalna a résztvevő, akkor automatikusan mellékállású lenne a vállalkozásában, legyen az KATA, SZJA, vagy TAO tv. szerint működő vállalkozás, társadalombiztosítási szempontból nincs különbség. Van olyan jellegű tevékenység, amit vállalkozóként is csak úgy lehet elvégezni, hogy magát a magánszemélyt az adott céghez munka törvénykönyve szerinti foglalkoztatással fel kell venni, hogy utána számlázhasson is (építőipar-műszaki vezető stb.). Gyermekvállalással összefüggésben az ellátás kérdése szintén befolyásolja. Fontos, hogy bár nagy valószínűséggel KATA alanyú egyéni vállalkozók alapítanak vállalkozást, más adózási forma alatt működő vállalkozások esetén a kérdés még inkább fontos! Ha a Kft-be tulajdonos-ügyvezető-tevékenykedő szerez máshol biztosítottságú jogviszonyt (Tbj. tv.) akkor a személyes közreműködése törvényileg nem vész el, csupán saját döntése szerint fog jövedelmet kivenni a vállalkozásából. A példákat lehetne még sorolni, tehát ennek pontosításával nem az a cél, hogy „kiskapu” legyen a résztvevőknek, hogyan fizessenek kevesebbet, hanem az élet számos esetb"
A felhívás keretében kizárólag teljes munkaidős önfoglalkoztatásra van lehetőség, mely automatikusan kizárja más, teljes munkaidőben végzett munkatevékenység párhuzamos folytatását. A pályázóknak KATA-s vállalkozók esetén főállású kisadózónak kell lenniük.
Önfoglalkoztatás alatt a felhívás értelmében azt a vállalkozói tevékenységet értjük, amikor a vállalkozó önmaga működteti vállalkozását vagy abban személyesen közreműködik, vállalkozói kivét, személyes közreműködési díj vagy egyéb anyagi juttatás formájában önmaga számára jövedelmet különít el.
Továbbra is fenntartjuk továbbá korábbi állásfoglalásunkat a kisadózó vállalkozók főállás melletti kereső tevékenységével kapcsolatban, mely szerint kereső tevékenységet a 2012. évi évi CXLVII. törvény 2. §. 8.a) pontja szerint lehet végezni.
Felhívás: A fenntartási kötelezettség kapcsán az alábbiakat írja a Felhívás: „A 12 hónapos, foglalkoztatásra irányuló támogatási időszak után további 12 hónapig fenntartja vállalkozását, egyéni vállalkozás esetében azt nem is szünetelteti.” Ebből nem következik, hogy a fenntartási időszak alatt ki van zárva 3. személynél létesített, 36 órát elérő vagy meghaladó munkaviszony létesítése mellett fenntartott vállalkozás (és így pl.: csökkentett összegű KATA megfizetésére kötelezett csak a vállalkozó ezen időszakban, SZJA tv.szerint, TAO tv.szerint adózó pedig a tényleges kivétje után adózik). Felhívás 3.4.1.1. A) c) pontjában: KATÁ-s adózó saját jogviszonyára vonatkozóan csak a kapcsolódó, a személyes közreműködésért kifizetett jövedelem számolható el, amelynek összege havonta legfeljebb 272 250 Ft lehet. ugyanezen pontban későbbi bekezdés KATA adózó esetén az a jövedelem számolható el, amely a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény 10. § (3) bekezdése alapján a bevételből származtatható. A törvény alapján pedig a bevétel 60% minősül jövedelemnek. Nem ÁFA-körös KATÁ-s egyéni vállalkozás esetében nincs jogszabályi kötelezettség arra vonatkozóan, hogy a KATÁ-s egyéni vállalkozónak elkülönített vállalkozói számlát kelljen létrehoznia, így elképzelhető olyan eset, ahol a KATÁ-s egyéni vállalkozó bevételei (ami a NAV és jelen Felhívás értelmében támogatás terhére elszámolható vállalkozói jövedelem származtatására szolgáló alapot képezik) a saját lakossági folyószámlájára érkeznek, ahonnan a magán jellegű költéseit közvetlenül finanszírozza. Ebben az esetben nem történik meg a jövedelem átutalása egy másik magánszámlára, illetve nem életszerű, hogy az (elismert) vállalkozói jövedelem (részben vagy egészben) készpénzfelvétel formájában realizálódjon. A NAV is származtatja a jövedelmet, nem vizsgálja, hogy annak kifizetési megtörtént-e. Alanyi áfa mentes KATA-s egyéni vállalkozó esetében ez nem is értelmezhető a fent említett okoknál fogva. A Felhívás szövegezése alapján azonban: A támogatási időszak alatt minimum a támogatott vállalkozások 10%-át helyszínen is ellenőrizni szükséges, az ellenőrzés során vizsgálni kell, hogy a megvalósítás időszakában a vállalkozás megfelel-e a 3.4.1.1 pont releváns elvárásainak, beleértve az alábbiakat: .... ii. a vállalkozás személyi jellegű kifizetéseire vonatkozó alátámasztó dokumentumokat; A fenti esetben a vállalkozás támogatás terhére elszámolni kívánt (és a flat rate költségek vetítési alapjául szolgáló) személyi jellegű kifizetései a KATA árbevételből származtatott vállalkozói jövedelem, aminek kifizetési bizonylatai a helyzet életszerűségéből adódóan akár élelmiszerbolti POS terminálos vásárlások, internetes fizetési tranzakciók, közmű számlák banki kifizetései, stb. közvetlenül bankszámlát terhelő magán jellegű költések lesznek. A fenti helyzetben a vállalkozói jövedelem, mint támogatás terhére elszámolni kíván költség (illetve elszámolni kívánt támogatás vetítési alapja) kizárólag a vállalkozó által kötelezően vezetett bevételi nyilvántartás alapján (vagy a kiállított számláinak pénzügyi kiegyenlítését igazoló tételes bizonylatolás bemutatásával) igazolható. Kérjük megerősíteni, hogy alanyi ÁFA mentes KATA adózó esetében a vállalkozói jövedelem igazolásához nem szükséges külön vállalkozói kivét címen (egyébként indokolatlan) pénzügyi tranzakciót, bérjegyzéket, kiadási pénztárbizonylatot előállítani. Kérjük a PM segítségét.
Az elkülönített vállalkozói számlával kapcsolatban hangsúlyozzuk, hogy a GINOP-5.1.10-18, valamint a GINOP-5.2.7-18 pályázati felhívások 3.4.1.1 A) A támogatott vállalkozásokra vonatkozó előírások pontjának ak) alpontja szerint a támogatott vállalkozásnak “a támogatás fogadására, pénzforgalmának lebonyolítására, illetve a visszafizetések teljesítéséhez legkésőbb a támogatási kérelem benyújtásakor rendelkeznie kell saját bankszámlával, illetve ügyfélkapu regisztrációval”.
Egyéni vállalkozó és KATA-s egyéni vállalkozó esetében nehezen értelmezzük, hogy a személy jellegű költségeket hogyan tudjuk érvényesíteni a pályázatban. Az elszámolhatósági korlát egyértelmű. A problémát az okozza, hogy az egyéni vállalkozó, vagy a KATA-s egyéni vállalkozó nem feltétlenül jelenti be magát munkaviszonyban az egyéni vállalkozásba, ebben az esetben pedig nem bérköltségként jelenik meg a költség, és a KATA esetében nem is járulékként, hisz az 50 v 75 eFt-os havi KATA költség nem csak a szociális hozzájárulást tartalmazza, hanem egyéb adónemeket is. A KATA 50 000 ft-os befizetés egy 90 000 ft-os ellátási alapot fedez. Így, ha jól értelmezzük, a br 225 000 ft-os bérköltséghez bejelentetti jogviszony, és bérszámfejtés szükséges, aminek külön járulékai vannak, hisz azt az 50 000 ft-os átalány nem fedezi?
A személyi jövedelemadó szabályait alkalmazó egyéni vállalkozó a személyes munkavégzés címén vállalkozói kivétet számolhat el személyi jellegű költségként.
Kisadózó vállalkozó esetén a tételes adó befizetése, valamint a bevétel 60%-át képező jövedelem mértéke képezi a személyi jellegű költség alapját.
A kisadózó vállalkozó bérköltségéhez a pályázó kisadózóként való bejelentése, valamint a tételes adó megfizetése szükséges. Munkaviszony bejelentésére nincs szükség, ahogyan bérszámfejtésre sem, hiszen a jövedelem alapját a (MÁK részére benyújtott időközi kifizetési igényben és beszámolóban jelzett, illetve a záró kifizetési igény esetén az állami adóhatósághoz bevallott) bevétel fogja szolgáltatni.
Tekinthető foglalkoztatásnak, és ezzel a pályázati elvárás teljesítésének, ha a pályázó nem munkaviszonyt létesít a létrehozott vállalkozással, így nem bért kap, hanem vállalkozói kivétet? (a vallalkozznierdemes.hu-n elhelyezett infografika fogalmaz így: „12 hónapos, foglalkoztatásra irányuló támogatási időszak”)? Vagy pl KATA-s vállalkozó lesz, de nem lesz bejelentett alkalmazott a saját vállalkozásában?
Igen, mindkét eset tekinthető foglalkoztatásnak.
Önfoglalkoztatásról van szó, a 12 hónapos, foglalkoztatásra irányuló támogatási időszak elsősorban a vállalkozás működtetését, a vállalkozó foglalkoztatását foglalja magába.
A vállalkozói személyi jövedelemadó szabályait alkalmazó egyéni vállalkozó a személyes munkavégzés címén vállalkozói kivétet számolhat el költségként. Ez tekinthető a munka díjazásának, a vállalkozó önmaga számára kifizetett bérköltségének.
Kisadózó vállalkozó esetén kötelező legalább egy kisadózót bejelenteni – amennyiben egyéni vállalkozásról vagy egyéni cégről van szó, a képzést elvégző és az elfogadott Üzleti Tervvel rendelkező pályázóról kell, hogy szó legyen.
Mindezek alapján tehát nem kell külön munkaviszonyos alkalmazottként bejelentenie magát saját vállalkozásában.
Jól értelmezzük, hogy a KATA szabályozása szerint (a bevétel 60%-a lehet jövedelem), addig nem tudunk személy jellegű költséget érvényesíteni, amíg a vállalkozásnak nincs bevétele? Ha a bevallás szerinti 12 hónapos intervallumot vizsgáljuk, és az éves bevétel 60%-át nem haladja meg a jövedelem, akkor tervezhetünk havi kifizetéssel, vagy a kifizetéseknek párhuzamban kell lennie a bevételek beérkezésével? Megtehető az, hogy nem havi kifizetést alkalmazunk, hanem a bevételek felmerülésekor történik a jövedelem kifizetés?
A KATA-s vállalkozások is megkapják a támogatási igényükben jelzett és a MÁK által kiállított Támogatói Okiratban foglalt támogatás összegének 50 %-át előzetes kifizetés formájában, mely tartalmazza a vállalkozás üzleti tervnek megfelelő havi bérköltségét, illetve az ez alapján megállapított 40%-os általányt. Az időközi kifizetési igénylést a támogatási időszak 5. hónapjában szükséges benyújtani, KATA adózók esetében a támogatást igénylő által megadott, a támogatási időszak első négy hónapja során realizált árbevételre vonatkozó adatokat is szükséges megadni. A MÁK az időközi kifizetés összegének megállapításakor a támogatási időszak első három hónap során realizált árbevétel 60 %-át veszi figyelembe (átlagosan, és nem havi bontásban) bérköltségként és az átalány alapjául. A záró kifizetéskor a MÁK a NAV bevallás alapján vizsgálja a bevétel mértékét, a záró kifizetés ennek figyelembevételével történik (így akár korrekciót is tartalmazhat).
Mindezek alapján a személyi jövedelmek tervezését már az Üzleti Terv során is a bevételek realizálásával összhangban javasolt tervezni, a jövedelem kifizetését a bevétel felmerüléséhez – és mértékéhez – szükséges kötni. A kifizetéseknek tehát párhuzamban kell lenniük a bevételek felmerülésével, azonban nem havi szinten, hanem a kifizetési igénylés, az időközi beszámoló, valamint a záró kifizetési igénylés benyújtásakor kerülnek vizsgálatra.
ÚTIKÖLTSÉGIGÉNYLÉS RÉSZLETES KÉRDÉSEI - VÁLASZAI
1. Amennyiben a képzésben részt vevő bérletet vesz helyi járatra /helyközi járatra/vonatra elég ha számlát kér,elszámolható-e később is?
A „Magyar Iparszövetség 1146, Budapest, Thököly út 60. – GINOP-5.1.9.-17-2017-00005” névre/adatokra kért számla, helyi/helyközi járatra illetve vonatra érvényes bérlet esetén, utólag is elszámolható, csak úgy, mint a buszjegyre/vonatjegyre vonatkozó, jegyek felmutatását követően, utólagosan igényelhető számla is.
2. OKISZ veszi a bérletet?
A Magyar Iparszövetség a képzésben résztvevők számára, saját hatáskörében eljárva, nem vásárol érvényes utazásra jogosító bérletet/jegyet. Az utazási költségtérítés igénybevételére, utólagosan, az arra jogosultak, a megfelelő Nyilatkozat hiánytalan kitöltésével, az eredeti számlát mellékelve tarthatnak igényt.
A megküldött számla összegétől függetlenül, maximum 8.890 Ft, azaz nyolcezer nyolcszázkilencven Ft, elszámolására van lehetőség.
3. Csak bérletre lehet kérni támogatást vagy jegyre is?
Az utazási költségtérítés nemcsak bérletre alkalmazható, hanem helyi/helyközi/vasúti jegyre is, az arról, a „Magyar Iparszövetség 1146, Budapest, Thököly út 60. – GINOP-5.1.9.-17-2017-00005” adatokra kért számla és a megfelelően, hiánytalanul kitöltött Nyilatkozat megküldését követően.
4. Benzin költség bizonyos korlátig elszámolható –e?
Saját gépkocsi, képzésre történő utazás céljából történő használta esetén, utazási költségtérítés jogcímé, üzemanyag utólagos elszámolására, a „Magyar Iparszövetség 1146, Budapest, Thököly út 60. – GINOP-5.1.9.-17-2017-00005” adatokra kért számla és a megfelelően, hiánytalanul kitöltött Nyilatkozat megküldését követően van lehetőség. A megküldött számla összegétől függetlenül, maximum 8.890 Ft, azaz nyolcezer nyolcszázkilencven Ft, számolható el.